Hiszen ha már egyébként is annyira el vagyunk foglalva a napi teendőinkkel, és csak írjuk és írjuk a feladatlistákat, néha megfogalmazzuk a hosszabb távú célkitűzéseinket, mood boardokat gyártunk (online és offline) akkor talán ez is beleférhet. Nem elég, hogy a telefonom jegyzet appjában vezetek havi todo listákat, mostmár az újonnan felfedezett Travelers notebookom heti tervezőjébe is szorgalmasan írogatok programokat, feladatokat, hálalistákat, ráadásul mindezt kiegészítem egy külön kis jegyzettömbben vezetett kreatívnak csúfolt naplózással. És persze van egy - a kelleténél gyakrabban változó - mood boardom is a számítógépemen. Ennyire ráérek vajon? Vagy ekkora káosz van bennem azzal kapcsolatban, hogy mit is kellene tennem? Hogy mire is vágyom? Vagy ennyire gyatra a memóriám, hogy muszáj leírni, különben elfelejtem (életem meghatározó) élményeit? Na és mi van azokkal a dolgokkal, amiket mindenképpen meg kell valósítanom, át kell élnem, mielőtt feldobom a bakancsot? Miért olyan nehéz, hogy az igazán fontos dolgokra koncentráljunk?
Kép: Krisztina Papp/Unspash
A bakancslistáról mindenki hallott már szerintem, főleg, ha látta már Morgan Freemannel és Jack Nicholsonnal az ikonikussá vált, azonos című filmet, vagy nemrég a “Futni mentem” című nagysikerű magyar filmet, de azt talán kevesen tudják, hogy ilyet nem csak vénségünkre vagy a halál közeledtével lehet készíteni (kivéve, ha valaki minden nap úgy él, hogy már nincs sok hátra).
Bakancslistát írni rendkívül felemelő tevékenység, és aki kellően spirituális/tudatos/önreflektív, annak ez a gyakorlat még jó kis extra borzongással is járhat, hiszen a tét több, mint egy 20 perces szórakozás és micsoda dolog is az, ha nem tartjuk be később a magunknak tett ígéretet?
A bakancslista önmegvalósítás.
Bakancslistát írni nem más, mint a mindenkori álmaink és vágyaink papírra vetése, időnkénti aktualizálása, szembesülés azzal, ami még hiányzik, számvetés azzal, ami már van. Rólunk szól, a saját vágyainkról. Jó néha megállni és elgondolkodni azon, hogy hol tartunk az életünkben, mi lenne, ha ma vége lenne, mi az, amit sajnálnánk, hogy nem valósult meg. Én mondjuk azon az állásponton vagyok, hogy mindig pont ott tartunk, ahol kell és ahol tudunk, de az irányokat jó időről-időre áttekinteni ahogy mélyül az önismeretünk. A bakancslista műfajilag nem egy szigorú formátumú tervezése a céljainknak, nem is szabad ötletelés, hanem mély és őszinte magunkba tekintés, egy aktuális látlelet a be nem teljesült vágyainkról, meg nem élt érzelmeinkről, fájó hiányainkról. Mert sokkal jobban fogjuk bánni, amit nem tettünk meg az életünkben, mint amit igen.
Ha már írtál bakancslistát, akkor azért, hogy ne hagyj fel ezzel a jó szokásoddal, ha még nem, akkor azért, hogy elkezdd - így érdemes belevágni:
1. Megfelelő előkészületek - nem mindegy, hogy milyen hangulatban, lelkiállapotban vagy. A bakancslista íráshoz belső késztetés kell, fókusz, elcsendesedés. Neked kell megtalálnod azt az időpontot, amikor lelkileg készen állsz rá, amikor éppen erre van szükséged. Nem kell kapkodni, mire kiválasztod a megfelelő időpontot, megteremted a megfelelő csendes, neked tetsző, harmóniát sugárzó környezetet, addigra éppen azok a gondolatok fognak megérkezni számodra, amikre szükséged van.
2. Mindent írj le! – mindent írj le, ami az eszedbe jut, ne foglalkozz a sorrenddel, a külalakkal, a terjedelemmel, a látszólagos realitással. Mik a vágyaid? Hová akarsz eljutni? Milyen tapasztalatokra szeretnél szert tenni? Mi mindent szeretnél megvalósítani? Kivel szeretnél találkozni? stb.
3. Ne priorizálj! - Sokan mondják, hogy érdemes fontossági sorrendet felállítani a leírtak között, de én ebben nem hiszek. Amit leírunk, azt mind akarjuk, ha priorizálunk, azzal valójában már az elején háttérbe szorítunk néhány célt, akkor meg minek írtuk le?
4. Opcionális teendők – ha akarod, amikor kész az általános lista, akkor az egyes elemeket pontosítsd amennyire lehet, mert ez téged is fegyelmez és igen, van akinek ez segíti a megvalósulást. Most itt nem megyek bele a manifesztációs gyakorlatoknál ismert trükkök leírásába (mert a hátam is borsózik ettől:)), de tény, hogy ha nagyon nem tudsz kijönni a fejedből és hallgatni arra a bizonyos kis belső hangra, akkor egy részletesebb, konkrétabb körülírás segítheti a megvalósulást. Ugyanez érvényes a határidők hozzárendelésére is, de én azt vallom, hogy ezzel is csak a “spontán” megvalósulást akadályozhatjuk.
5. Ne foglalkozzunk azzal, hogy mennyibe kerül – a pénz az alapvetően eszköz ahhoz, hogy bizonyos dolgokat megvalósítsunk. Két dolog lehetséges: vagy összegyűlik/megteremtődik addig, amíg kell, vagy kiderül, nem is kerül pénzbe amire vágyunk. Emiatt ne fogjuk magunkat vissza.
6. Felülvizsgálat – érdemes időről időre elővenni és felülvizsgálni a listánkat, megnézni, hogy hol tartunk, elértünk-e már valamit. Egyáltalán aktuális-e még a lista vagy újat kell készíteni? Mi is állandóan változunk, így a listánk is. Ami marad: az élmény és az elégedettség, hogy egyrészt megírtuk, másrészt megéltük.
7. Nyilvános legyen vagy titkos? – Lehet ez is, az is. Lehetnek elemei a listának, amelyek nagyon is személyesek, ezeket még a hozzánk legközelebb állókkal sem osztjuk meg, de lehetnek olyanok is, amelyeket felteszünk akár saját közösségi oldalunkra is, hátha társakra lelünk a megvalósításban. Neked van ilyen nyilvános vágyad?
Kép: Krisztina Papp/Unsplash
Saját SUP vasárlása ilyen volt. Tetszett ez most főleg, hogy a nyár kapcsán éppen készítek hasonlót a szezonra, pontosabban a lista nagyjából már megvan. Már csak a kreatív naplóba szeretném extrásan véglegesíteni. Köszönöm az írást! 😘