Önismeret egyenlő teljes káosz?
avagy honnan tudjuk, merre kellene tartanunk
Valaki megkérdezte tőlem, honnan tudom vagy vélem tudni biztosan, hogy mi is a karmikus feladatom az életemben.
A tükörbe nézni mindennap meglepetés. Az ember arra számít, hogy saját magát látja, erre egy ismeretlen nő néz vissza rá. (Linn Skaber, A szél most a legigazabb)
Épp a napokban néztem utána megint, hogy vajon mi lehet a küldetésem ebben az életben. Ízlelgessük ezt a mondatot. Egyrészt mi a bánatnak akarom tudni? Másrészt pedig ki hiszi el, hogy még mindig nem tudom? Egyébként pedig miért is olyan fontos ez, miért kerül elő nálam ez a kérdés újra és újra? Amúgy általában oda lyukadok ki, hogy ez az egész küldetéskeresés is az egzisztenciális krízis egy eleme lehet, ami hogy őszinte legyek elég nyugtalanító, tekintettel arra, hogy már azt hittem ezen túl vagyok.
Bizony, rögös ez az önismereti út! Annyi módszer van, annyi okosság, annyi tudnivaló, annyi út, nem is tudom, hogy létezhettem eddig ezek nélkül? A fejem annyira tele van, hogy muszáj szelektálnom és mivel azt hiszem, ennyire azért mégsem vagyok összetett személyiség, elhatároztam, hogy próbálok a közös nevezőkre, a hasonlóságokra koncentrálni. A különböző önismereti módszerekkel, melyeket életem során tanulmányoztam, összeszedtem pár jellemző megállapítást, hogy vajon milyen is vagyok én. Vagy milyennek kellene lennem. Vagy milyen lennék, ha megélném, amit kell. Vagy hagynám, hogy az legyek, aki vagyok. Vagy csak szimplán elfogadnám, hogy ez is egy megközelítése a valóságnak. Azért - hogy ne csak azt lássuk, micsoda remek és biztató megállapítások ezek itt alább -, az éremnek két oldala van és minden hordozott energiamintának megvan az alacsonyabb szintű és a magasabb, megdolgozott minősége.
Egy olyan nő vagyok, aki megoldja.
A legnagyobb ajándékom, hogy képes vagyok ellátni magam.
Vénusz és az ezzel analóg minőségek (szépség, harmónia, család, művészetek) fő szerepet kapnak az életemben.
Átlag feletti az intuícióm, amit próbálok is használni.
Átlag feletti az életerőm és az összenergia szintem (fizikai, érzelmi, szellemi síkokon, kiegyensúlyozottan). Ez azt jelenti, hogy nincs szükségem mástól jövő töltekezésre.
A fontos döntések során a testem azonnali jelzéseire érdemes hallgatnom.
Életfeladatom összefügg a vezetéssel, mások inspirálásával, alkotással, művészetekkel, kommunikációval. Új utakat tapos(hat)ok ki.
Nehéz családi karmát kell megoldanom.
Akkor vagyok erőmben, ha egyszerre több dologgal foglalkozhatok, kísérletezhetek és a hibáimból tanulva fejlődhetek.
Kereső vagyok és utazó.
De mivel nemcsak személyiségek, hanem elsősorban szellemi létezők, lelkek vagyunk, méghozzá jó esetben fejlődni vágyó lelkek, többek mint a fizikai testünk, az érzéseink és gondolataink összessége, ezért a szellemi törvények ismerete vagy legalább a törekvés, hogy ezeket megismerjük, elengedhetetlen számunkra. A szellemi törvények (természeti törvények, életszabályok) akkor is hatnak ránk, ha nem ismerjük őket. Befolyásolják életünk menetét, sikereinket, kudarcainkat, mindennapjainkat, és bizonyos mértékben a viselkedésünket is. Ilyen például a karma törvénye vagy ok-okozat törvénye, amely a lélek fejlődését támogatja, vagyis amit másokkal teszünk és személyiségként/egyéleti életünkben átéljük, azzal kapcsolatban most vagy a lélek következő megtestesüléseiben kiegyenlítjük a számlát.
A személyiség ismeretén és fejlesztésén keresztül tudunk eljutni annak a felismeréséhez, hogy a lelkünket kell fejleszteni. Életünk történései, eseményei, kihívásai, saját kapott tulajdonságaink, lehetőségeink, karakterünk mind-mind a lélekfejlődésünket szolgálják. A személyiségjegyeink megismerése ahhoz kell, hogy lássuk, milyen egyedi, csak ránk jellemző módon tudjuk fejleszteni a lelkünket.
Szóval lehet, hogy teljes a káosz, de a különböző módszerek segítségül hívása, tanácsadók, csoportfoglalkozások igénybevétele mégsem haszontalan. Itt is, mint minden esetben fontos a megkülönböztető képesség, nem kell mindent azonnal elhinni és elfogadni, de a nyitottság és a bezúduló információk tudatos feldolgozása elengedhetetlen.
Visszatérve az eredeti kérdésre, hogy honnan tudom biztosan, mi is a karmikus feladatom az életben: vannak olyan tudományok, mint például az asztrológia, a numerológia, a kronobiológia, amelyek elég közeli indikációval tudnak szolgálni erre nézve, de ha kellő önreflexióval és némi önismerettel rendelkezünk és visszatekintünk az addigi életutunkra, akkor erre megtalálhatjuk a választ magunk is. Néhány kérdés segítségképpen magadhoz:
Mi az, amit általában, nap mint nap csinálsz?
Milyen visszatérő események vannak az életedben, amelyek rendre kihívást jelentenek?
Milyen kapcsolatok bukkannak fel az életed során, amelyek intenzíven hatnak az érzelmeidre?
Mi az, ami újra és újra hiányként bukkan fel az életedben és mi az, amit készpénznek veszel, hogy megvan, miközben más nem feltétlenül rendelkezik vele?
Amikor elcsendesedsz, melyek azok a visszatérő gondolatok, amelyek nem hagynak kikapcsolni?
Mikor érzed, hogy igazán önmagad vagy?
Mitől félsz?
És mivel sikerült úgy megírnom ezt a bejegyzést, hogy a spiritualitás szót egyszer sem említettem, most csakazértis leírom: a karmikus leckék tanulása a SPIRITUÁLIS növekedést segítik elő. 😁